Az évente 700.000 vendéget fogadó Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő közleménye szerint:az év első hét hónapjában 12.000 fürdőjeggyel többet adtak el mint a tavalyi év hasonló időszakában. A pozitív eredményt az ország negyedik legnagyobb bevételű fürdőkomplexuma annak tulajdonítja, hogy a magyarokat a szeszélyes időjárás nem tántorítja el a pihenéstől. Statisztikák szerint: az átlag magyar átlagosan 3-5 napot nyaral. Augusztus 20.-tól azonban csökken a fürdők látogatottsága, a családok ugyanis megkezdik a felkészülést a szeptemberi iskolakezdésre.

 A tavalyi évben több mint 1.7 milliárd forint árbevételű fürdő közleménye szerint: közeleg a nyári turisztikai szezon vége, a hazai fürdők azonban csak augusztus 20. után érzik ennek hatását. Várhatóan napról, napra egyre kevesebben lesznek a nyaralóhelyeken, hiszen szeptemberben kezdődik az iskola. A turisztikai számadatok azt mutatják, hogy augusztus 20. után, már gyerekekkel nem igazán indulnak hosszabb pihenésre a magyarok. A fürdő szerint: az idei nyár hektikus időjárása kimondottan jót  tett a magyar fürdőturizmusnak. Az átlagosnál csapadékosabb nyár miatt, sokan a fedett fürdőkbe menekültek egy kis melegségért. Ugyanakkor a rossz időjárás mellett, az is segíti a magyar fürdők árbevételének növelését, hogy egyre többen használják ki a Széchenyi-pihenőkártya lehetőségeit.

 

Akár 100 kilométert is utazunk egy kis melegségért

 

Az elmúlt évek egyik legcsapadékosabb nyara az idei, amely sokak nyaralási szokásait változtatta meg. E szeszélyes időjárásnak a hazai fürdővárosok lehetnek nyertesei. Főként azok, amelyek a nagy tavainktól maximum 80-100 kilométerre vannak. Az eső elől ezekbe a fürdőkbe „menekült” sok a turista nyaralása idején. A fürdő közleménye szerint: a magyar utazók jól alkalmazkodtak a szeszélyes időjáráshoz, nyaralásaikat nem halasztották el, inkább áttervezték azokat.  A rosszabb időjárás esetén még a Balaton partján nyaralók közül is sokan többek között a vasi, zalai, somogyi  fürdőkbe mentek be egy kis melegségért. Eső esetén, akár 80-100 kilométert is képesek voltak a vendégek utazni, hogy pihenéssel töltsék a csapadékos napokat.

 

Vancsura Miklós, a fürdő vezetője szerint, hogy a balatoni nyaralók melyik fürdőbe menekülnek az eső elől, az a távolság mellett azon is múlik, milyen kommunikációt folytat a fürdő egész évben annak érdekében, hogy az adott településre még több turista érkezzen. Sárváron a rossz idő elől menekülők között meglepően sok a nagycsaládos volt. Mindez nem véletlen, hiszen a fürdőben a szezon elején új csúszdákat adtak át 150 millió forintos beruházással. A szakember szerint: a sikerhez az is, hozzájárul, hogy egész évben olyan eseményeket szerveznek, amelyek első hallásra meglepőnek tűnnek, de sokak számára valamiféle társadalmi kritikát fogalmaznak meg a felgyorsult élet hétköznapjaival szemben.

 

Szívesen tesszük félre a mobilunkat

 

A nyári vendégek között, meglepően sokan használták például a fürdőben kialakított kütyüktől mentes övezetet. Ide nem lehetett bevinni mobiltelefonokat, itt megpróbálták érvényesíteni azt, amit sok külföldi vendéglátóegységben a "No wifi, talk to each other" („Nincs wifi, beszélgessetek egymással!”) táblával fejeznek ki. Sokak számára szimpatikusak azok a telefonelhajító versenyek is, amelyeket a nyári szezonban minden pénteken megszerveznek. Sokak érdeklődését felkeltette az a kampány is, amelyben azokon próbáltak segíteni, akiknek nincs túl sok idejük a nyaralásra, és a vakáció ideje alatt nehezen tudják megoldani a gyermekek felügyeletét. Nekik találták ki azokat az "állásokat", amelyekre bárki beküldhette gyermekének jelentkezését. Ennek keretében fagylaltrendőr, csúszdaellenőr és kalandpark felügyelői állást hirdettek meg. A különleges munkákat 8-12 éves gyerekeknek hirdették meg. Az igazgató szerint ennek segítségével a diákok belekóstolhatnak a munka világába. Tudatosodhat bennük, hogy a közös jó érdekében érdemes tenni még akkor is, ha nem kapnak fizetést érte. Megtanulhatják, hogy az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében.

 

Jól megy a SzÉP-kártya

 

A pihenőkártyákon is a forgalom nagy része a nyári két - két és fél hónapban történik. Vancsura szerint ez a fajta fizetési eszköz kimondottan jót tesz a fürdőknek. Tavaly például 36 fürdőre kiterjedő vizsgálat kimutatta,  hogy 2013 nyarán átlagosan a fürdőszolgáltatások árbevételének 11 százalékát fizették SZÉP-kártyával. Budapesten és környékén az árbevétel 7,6 százalékát, míg az ország további fürdőinél 12,3-13,5 százalékát tette ki a SZÉP-kártyás forgalom. Vancsura  szerint ez a szám az idén növekedhet, hiszen az emberek egyre jobban ismerik a SZÉP-kártya funkcióit.